Termő gránátalma fajták

A gránátalmát a legenda szerint Aphroditének köszönhetjük, mert kertészkedéssel is foglalkozott, és elültetett néhányat a fenséges bokrokból Ciprus szigetén, a szegény nép gyönyörűségére.

Kiskertek védett sarkaiban, déli domboldalakon gyakran láthatók szép példányai hazánkban.

Virágai, ritkán érő termései a mediterrán világ pompás üzenetei.

A szubtrópusi gránátalma bokortermetű, esetleg kis fává fejlődő növény.

Az 50—100 cm-es törpe változatok kivételével, magasságuk 1—5 m között változik. Vékony, hajlított, alacsonyan elágazó törzsén sűrű korona helyezkedik el.

A fiatal hajtások és vesszők többé-kevésbé négyélűek, kezdetben zöldes-piros színűek, majd idősebb korban fásodnak, és szürkésbarna, barna színűek lesznek.

A fejlettebb bokrokon tüskeszerű hajtások is megjelennek.

A virágok a hajtások csúcsain jelennek meg; egy közülük rendszerint a hajtás hegyén nyílik.

Egy-egy hajtáson 1—5 virág fejlődik.

Bokrai csaknem minden talajban jól díszlenek.

Mivel a gránátalmának még a zöld teáénál és a vörösboránál is nagyobb az ásványi anyag tartalma, ezért már a történelemben is gyógyászati céllal is felhasználták.

A gránátalma magvait egy kemény bőrszerű héj védi, mely alatt ott bújnak meg a húsos, lédús péppel, gyümölcshússal körülvett magok.

A ropogós textúrában megbújó édes, piros bogyók egészséges és rendkívül tápláló nassolni valók.